2014. április 21., hétfő

5.Rész ~ Na! Kérlek Lily!

Mikor beértünk, az arcomat megcsapta a forró levegő. Láttam Jenna-n hogy ha nem ültetem le arra a szakadt fotelba, ami előttem ékeskedett, a kezem között fog elájulni. Így hát óvatosan le tettem a fotelba. Egy puha takarót rá tettem, és egy párnát tettem a feje alá.
-Jenna! Merre van a konyha? -kérdeztem suttogva. Mikor válaszolhatott volna, hirtelen lecsukottak a szemei.
Elaludt-gondoltam magamban.- Muszáj lesz feltalálnom magam.
El indultam egy folyosón. A véget nem láttam mert nem volt felkapcsolva a villany, ezért csak a telefonom halvány fehér fényével tudtam megvilágítani, az előtte álló utat.
Lassan lépkedtem, mert a padló tiszta víz volt. Mellettem sorra sorakoztak a díszesebbnél-díszesebb ajtók. Mindegyik ajtón volt egy felirat: raktár, kamra, ebédlő, konyha...
Á a konyha-gondoltam magamban. Mikor benyitottam egy gyönyörű fa berakásos pult bökte ki a szemem. Mikor egy teás kanna mellett észre vettem egy dobozt oda rohantam hozzá. Tudtam hogy mi van benne hiszen nekünk.. Szóval nekem is ilyenem van otthon. Kivettem a kis piros dobozból egy zöld teát, és már kezdtem is forralni a vizet. Mikor készlet, kirohantam Jennahoz.
Mikor kiértem Jenna a kandalló mellett ült.
-Szia! Jobban vagy már?...  Hoztam neked egy kis teát.- mondtam neki a lehető legkedvesebben.
-Hali! Köszi a teát. De utálom a teát! És mondjuk megvagyok. De el tudnád nekem mesélni hogy mi történt? Mert semmire sem emlékszem... Vagy de! Arra még emlékszem hogy beszélgettem Jus egyik barátjával. Aztán Jus megfogott és kidobott.-mondta, és közben elmutogatta a jelenetet.
Miután ki végezte az általa utált teát, beszélgettünk még egy kicsit.
Egy óra múlva megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám volt.
-Szia cicám! Nem látlak a bulimon! Hol vagy? -hallottam, de az első mondatból levettem hogy ez Justin.
-De egy gyökér gyerek vagy te! Ja és utoljára is elmondom hogy ne hívjál a cicádnak! És azért nem találsz a bulidon, mert a lányt akit kidobtál, én kapartam össze a földről! Most már biztos hogy nem megyek, de még veled se többet. Hiszen egy bunkó szemétláda vagy!- ordibáltam rá.
-Te nem beszélhetsz velem így! -kiabált.- Ha valamit akarsz nekem mondani, gyere ide és mond a szemembe. Még mindig jöhetsz! Várlak!- ezzel letette a telefont.
Én csak bambán néztem, mikor rájöttem hogy most azonnal oda kell mennem, és fel kel pofoznom. Gyorsan elköszöntem Jennatól, és már rohantam is a buli helyszínére. Mikor oda értem egyből észrevettem Justint, hisz ott ordibált egy ártatlan lánnyal. Egyből elgondolkoztam rajta, hogy én azt a fiút akarom felpofozni. De nem hátráltam meg. Oda siettem futólépésbe, és megálltam előtte. Nagy balszerencsémre pont akkor akartam megpofozni a csajt, és így a pofon engem ért. Egyből elájultam. Már csak annyit hallottam hogy megy a tuc-tuc zene.

*Justin szemszöge*

Pont mikor felakartam pofozni Emilyt, elém lépett Lily. De ekkor már nem bírtam megállítani a kezem, így az ütés őt érte.
-Srácok! Nyugodjatok meg! Ezt én majd elintézem! Te, te és te!-mutattam rá a fiúkra.- Segítsetek nekem bevinni a házba!
Már jöttek is az embereim, és segítettek. Mikor beértünk intettem nekik hogy menjenek ki. Sokáig csak Lily arcát néztem, mert olyan gyönyörű hogy ki látszódnak az arc csontjai. A feje az ölemben volt, így jól tudtam piszkálni a haját.
-Miért kellet belépnie elém? Miért nem tudott volna még várni egy kicsit? -gondolkoztam.- Hisz én csak meg akarom óvni a többi embertől. De ő ezt nem veszi észre. De miért? Az a baj hogy ha kedves lennék vele egyszer, azt várná el hogy mindig kedves legyek... És az nem én vagyok. Úgy fáj, hogy előtte nem lehetek önmagam. És a legrosszabb az lesz majd mikor felébred. Elkezd velem cirkuszolni, hogy milyen egy szemét alak vagyok. És az a baj hogy igaza van. Egy undorító ember vagyok, de most már nem tudom vissza forgatni az időt. Pedig jó lenne.
A gondolkodás menetemet megzavarta az, hogy Lily felkelt.
-Szia! Hogy vagy? -kérdeztem tőle kedvesen. Várj mi? Nem lehetek hozzá kedves. Egyből el is löktem magamtól.- Látod! Ha nem lettél volna annyira liba hogy elém lépsz mikor a dolgomat végzem, akkor most nem ott tartanánk hogy az arcodat borogatom.
-Micsoda? Neked áll feljebb? Hisz te voltál az aki kidobott egy csajszit az utcára! Ja és arról ne is beszéljünk, hogy ezt a csajt is megverted! És akkor én vagyok a liba? Te pedig egy bunkó paraszt vagy! Akinek csak az számít hogy saját maga jól érezze magát! Az gondolom nem számít, hogy csak ezen az estén 2 lányt ütöttél meg? Ja bocs nem. Hisz te vagy Justin Bieber! A nagy király! Akit mindenki megcsodál!- grimaszolt nekem.- Csak ennyit akartam mondani. Na de én megyek, hisz egy ilyen emberre nem akarom pazarolni az időm. Te is tudod! Az idő gyorsan lepereg.
-Ne! Várj! Lily! Bocsáss meg nekem hogy ilyen paraszt vagyok! De ha te tudnád hogy miket éltem át.. Nem így tekintenél rám. Nem fogom magamat sajnáltatni, szóval csak egy kérdésem lenne. Hozzád költözhetek?- kérdeztem már megnyugodva.
-Mi van? Most kiabáltuk le egymás fejét! És te most hirtelen bocsánatot kérsz, és hozzám akarsz költözni? De miért?
-Néz körül! Ha a szüleim haza érnek és meglátják a partyból maradt üres sörös üvegeket, biztos hogy elküldenek. Csak én ezt a folyamatot fel szeretném gyorsítani. Na! Kérlek Lily!

2014. április 3., csütörtök

4.Rész ~ A "buli"

Mikor haza értünk egyből fel rohantam a szobámban. Josh leült egy székre a nappaliban, és a telefonját kapta elő a zsebéből. Ezt onnan tudom hogy mikor mentem le divatbemutatót előadni, ő a telefonjába volt bújva.
-Khm... Josh! Egy picit idefigyelnél? - köhécseltem neki.
-Ja bocsi. Mi az?- nézett rám unott fejjel. Pár perc múlva leesett neki hogy a ruha a lényeg. Elkezdett ábrándozni hogy milyen szép vagyok meg minden. De én láttam rajta! Láttam hogy ez a ruha borzalmas.
Ezt úgy 20-szóe megismételtük, míg végül a 21.-re esett a kiválasztás.:

Utána segített befonni a hajam szálka fonásba. Furcsa nem? Egy fiú tud fonni. Miután ezzel is végeztünk, raktam fel egy kis sminket. Meg utána beszélgettünk mert még korán volt. Egy-két óra múlva átsétáltunk Josh-ékhoz. Ő is tartott divatbemutatót.

Bár ő vicces formában. Lejött komolyan, és a kacsa csőr és elfáradt a derekam pózt választotta. Többször is leestem a székről a földre, mert akkora röhögőgörcsöt kaptam hogy leszédültem róla.
De végül ezt választottuk... Inkább én választottam. 
-Fél hat van.- néztem az órámra.
-Oké!- mondta szomorúan mert nagyon élvezte az hogy egyfolytában leestem a székről.- Akkor hölgyem. Megtisztelne avval a nemes kitüntetéssel hogy velem fárad el az éjszakai szórakozás helyére?- a végére már ő is szakadott a röhögéstől.
Persze belementem a játékba. Így együtt szinészkettünk.
-Kérem ne hozzon zavarba Mr.Hill! Ha önnek is jó mulatság lesz az "éjszakai szórakozás", akkor megtisztel avva hogy elkísér!- na mivel már tényleg belejöttük, egész úton így beszélgettünk. Átkaroltam a karját, és úgy sétáltunk. Sokat. Egyre többet. Már azt hittem meg fogom kérni Josh-t hogy üljünk le valahova pihenni. Mikor egy saroknál voltunk, hallottam hogy az egyik ház kertjéből jön a Tuc-tuc zene. Ránéztem Josh-ra aki tovább figyelte az utat. Mintha meg se hallotta volna. De egy idő után mikor már szinte ott voltunk előtte, észre vettem rajta hogy megint ideges. Mint reggel. Mikor oda értünk a ház elé, láttam hogy egy lány sír az ajtó előtt. Intettem Josh-nak hogy menjen be.
-Szia! Lily vagyok! Miért sírsz? Bántottak?- guggoltam le elé.
-Szi-szi-szia! É-én meg Jenna...- szípogta. Mikor tovább mondhatta volna, közbe vágtam.
-Na jó! Szerintem menjünk el innen. Ide már szerintem amúgy se fogunk többet bemenni.
Ezzel felsegítettem ,,Jenna-t". Csak azt nem tudtam hogy hogy hova menjünk. Mert itt még nem jártam egyszer se.
-Öm... Hova menjünk?-kérdeztem kuncogva.
-Mondjuk hozzánk.-mutatott a sarkon lévő ház felé.
Elindultunk a ház felé. Nem tudtam hogy Jenna hogyan képes, abban a tősarkúban járkálni. Nagyon hosszú volt a sarka.
Mikor oda értük meglepődtem. Bieber házától nem látszódott ennyire szépnek. De most hogy ide értünk, látom hogy gyönyörű! A táskájából előhúzta a házhoz tartozó kulcsot. Lassan elfordította a zárban a kulcsot, és belökte az ajtót a könyökével.
-Wow! Szép ház!-mondtam röhögve.

Ennyi lenne ez a rész :/ Remélem tetszett!Lécci komizzatok. Ha valami nem tetszik, vagy ha igen. Kellene egy kis bíztatás... Csak mert csomóan mondják hogy nagyon sz*r.. És ez nagyon rosszul esik :c